A virtualizációs technológia témája nagyon népszerű lett az elmúlt években. Gyakran egymásnak ellentmondó állításokat hallhattunk róla: voltak, akik azt mondták, hogy megérett a központi alkalmazásra, voltak, akik szerint nem; voltak akik szerint drága, voltak, akik szerint épp az ellenkezője stb. A Red Hat Enterprise Linux 5 pár hónappal ezelőtti megjelenése nyomán a Red Hat a virtualizáció gyakorlatban megvalósuló alkalmazásába enged bepillantást, ami a virtualizációs technológia „divatja” mögötti tényleges jellemzőket fedi fel.
Először is, nyilvánvaló, hogy a felhasználókra igen pozitív benyomást tett a paravirtualizáció teljesítménye és egyszerűsége. Úgy tűnik, hogy ez a virtualizáció alkalmazását a vártnál korábban és sokkal áthatóbb módon segíti majd elő. Alapvetően nincs olyan indok, ami a paravirtualizáció futtatását ellen szólna, mialatt viszont az általa nyújtott további rugalmasság egy triviális megoldássá teszi. A paravirtualizáció nemsokára alapértelmezett lesz bármely Red Hat Enterprise Linux 4 vagy 5 alkalmazás esetén.
Másodszor, a Red Hat Enterprise Linux 3 vagy egyéb operációs rendszerek esetén szükséges hardveres (full) virtualizáció teljesítménye az alkalmazással és az I/O környezettel változik, így minden alkalmazás során meg kell bizonyosodni a konkrétumokról. Mindazonáltal, a hardveres virtualizáció intenzív fejlesztése jelenleg is zajlik, melynek eredményei az 5.1-es verzióval lesznek elérhetők, ami a teljesítmény növekedését jelentős mértékben elősegíti majd.
Tisztán láthatjuk, hogy a virtualizáció minden IT alkalmazás során alapvető követelménnyé válik. Még élénk viták zajlanak azzal kapcsolatban, hogy hol működik a legjobban a technológia – az operációs rendszerben, vagy pedig egy különálló szoftver rétegen, illetve a processzorlapkán – de mindezektől függetlenül egyre inkább mindennapivá válik. A Red Hat üzleti modellje annak köszönheti virágzását, hogy képes a legújabb szoftver technológiákat mindennapivá tenni, így a Red Hat szerint a virtualizáció operációs rendszerbe való beépítésével a nyílt forráskódú modell más modellektől gyorsabban, a legjobb és legújabb megoldást fogja az ügyfeleknek nyújtani.
A Red Hat által létrehozott virtualizációs infrastruktúra funkcionalitás – csakúgy, mint az irányító libtárak (libvirt) és menedzsment eszközök (virt-manager) – is egyre szélesebb körben nyernek elfogadást. A libvirt a menedzsment-alkalmazások és az alapot képző virtualizációs technológia közötti szükséges izolációs szintet nyújtja. Az izoláció lehetővé teszi, hogy más virtualizációs technológiákat is gyorsan alkalmazzunk, például az olyan projekteket, mint a KVM vagy az Intel/AMD processzor bővítések, anélkül, hogy a magasabb szintű alkalmazásokat ez befolyásolná.
Azt is láthatjuk, hogy a virtualizáció gyakorlati alkalmazása során annak újabb és újabb felhasználási módjaira derül fény. Ennek az az egyik oka, hogy a virtualizáció a Red Hat Enterprise Linux 5 része, így azonnal, bármely szerveren, több módon felhasználható. Másrészről, a versenytársak tulajdonosi termékei drágák lehetnek, így nem költséghatékonyak sok lehetséges felhasználási modell esetén.
A legkézenfekvőbb felhasználási modell a konszolidáció, vagyis a terhelés több fizikai szerverről egy szerverre való átmozgatása. A konszolidáció nagyon népszerű a tulajdonosi virtualizációs piacon is, leginkább azért, mert a virtualizációs termék megvásárlásának igazolásához erre van szükség. Emellett, számos ügyfél nagyszámú könnyen terhelt Windows szerverrel rendelkezik, így értelme is van a konszolidáció alkalmazásának. A Red Hat Enterprise Linux hardveres virtualizációjának teljesítménynövekedésével a Red Hat nagy előretörésre számít ezen a piacon.
Ezalatt, a konszolidáció mértéke a Linux rendszereken alacsonyabbnak bizonyul a Windows rendszerekhez képest, mivel a Linux szerverekre nagy terheltség jellemző. Érdekes módon, a felszabadított szervereket Red Hat Enterprise Linux rendszerekként alkalmazzák újra, és új terheléseket futtatnak rajtuk. Az ilyen infrastruktúrával rendelkező ügyfelek azt tapasztalták, hogy az IT részlegük számára nem okoz nehézséget a rendszer megfelelő működtetése.
A konszolidáció egy klasszikus hátránya az, hogy ha a konszolidált szerver meghibásodik, akkor ez az összes virtuális gép működését befolyásolja. Így minden alkalmazás során szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ha a hatékonyságot választjuk, akkor ez kockázattal jár. A kockázat csökkentése többdimenziós, jó minőségű, megfelelő környezetben üzemeltett (pl. hűtött) hardverek használatával kezdődik. Ha a szoftveroldalt vesszük, a Red Hat széleskörű tapasztalattal rendelkezik olyan megoldások szállításában, melyek a megbízhatóság, a rendelkezésre állás magas szintjét biztonságos módon nyújtják. Az olyan termékek, mint a Red Hat Network és a Red Hat Command Center, a nagyméretű alkalmazást teszik egyszerűbbé. Valójában, ahogy egyre mindennapibbá válik a virtualizációs technológia, a menedzsment területén a versenyző megoldások autmatikusan különbözőséget fognak felmutatni.
A továbbfejlesztett erőforráskezelés egyre többször kerül említésre a virtualizáció legfőbb hasznaként. Ez azt jelenti, hogy lehetséges a processzorok és a memória futó virtuális gépekhez történő hozzáadása és eltávolítása, így a rendszer teljesítménye a terheléshez igazítható. A virtuális szerverek futás közbeni migrációja fizikai rendszereken keresztül szintén lehetséges, amíg azok aktívak (ez ma még a paravirtualizált vendégrendszerekre korlátozódik, de a Red Hat Enterprise Linux 5.1-es verziójával elérhető lesz a hardveres virtualizált vendégrendszerek számára is). A futás közbeni migráció természetesen elősegítheti az alkalmazás rendelkezésreállásának növelését azáltal, hogy lehetővé teszi a virtualizált szerverek könnyű áthelyezését karbantartás vagy konfigurálás során. Az ügyfelek a Red Hat Enterprise Linux virtuális vendégrendszereikkel jelenleg kezdik el ezeket a jellemzőket használni.
Egyre több ügyfél és partner tapasztalja, hogy a virtualizáció teljes virtuális eszközök fejlesztését teszi lehetővé számukra, miközben az operációs rendszer és az alkalmazás teljesen integrált megoldásként érhető el a különleges konfigurációval, hangolással és biztonsági környezettel. A Red Hat Enterprise Linux virtualizációs alapként való használata lehetővé teszi, hogy az eszközöket bármilyen operációs rendszeren alkalmazzunk. Épp ezt teszik a virtualizációt korán felfedezők, azért hogy régebbi és stabil alkalmazáskészleteket új hardveren használjanak, amivel az operációs rendszer frissítését kerülik el.
Az alkalmazásfejlesztők gyorsan rájöttek, hogy a virtualizáció lehetővé teszi számukra több fejlesztői- és tesztkörnyezet gyors létrehozását egyetlen szerveren, vagy a saját desktopukon. Ez nagymértékben megnöveli a hatékonyságukat és hasznos mind Linux mind Windows fejlesztői környezetekben.
Amint látható, a virtualizáció felhasználási köre gyorsan bővül. Az olyan szilárd virtualizációs környezet alkalmazása, mint a Red Hat Enterprise Linux, a végfelhasználói operációs rendszertől függetlenül el fog terjedni. A tulajdonosi virtualizációs termékek sikere az elmúlt néhány évben tisztán mutatja, hogy az ügyfelek mennyire értékelik azokat. A Red Hat Enterprise Linux 5 a technológia egy rendkívül versenyképes nyílt forráskódú megoldását nyújtja, így ez az elégedettség és siker továbbra is nagymértékben nő majd.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.