Miért foglalkozzunk virtualizációval? Végül is a számítógépek egyre olcsóbbak.
Másrészt pedig ott vannak a virtualizáció iránt rajongók, akik négy virtuális gépet futtatnak desktopjukon, és ugyanazt érzik a virtualizációval kapcsolatban, mint néhány éve a színes monitorral vagy a hangkártyával kapcsolatban, vagyis, hogy enélkül már nem képzelhetik el a számítástechnikát, ugyanakkor nem igazán tudják megmagyarázni, hogy másoknak miért kellene a virtualizációval foglalkozniuk. Ez a cikk azt járja körül, hogy egyesek miért akarják a virtualizációt alkalmazni, és másoknak miért van mindenféleképpen szüksége rá.
A virtualizáció leggyakoribb alkalmazása a konszolidáció, vagyis több teher egy fizikai gépre való összpontosítása. Ez lehetővé teszi, hogy több virtuális gép kevesebb fizikai gépen fusson.
Lehet, hogy a számítógépek olcsók, de a sok számítógép ára és költségei összeadódnak. Ha megnézünk egy mai adatközpontot, akkor ott annyi számítógép van, hogy szó szerint nincs hely további gépekkel való bővítéshez, és a futtatáshoz szükséges áram, illetve a légkondicionálás is a határain van. Azonban, mivel a többmagos processzorok és az 1 GB-os RAM modulok olyan alacsony költségűek, a legtöbb szerver a kapacitásának csak 10-20%-át használja ki.
Tehát az adatközpontban már nincs hely, de a szerverek szinte üresjáratban működnek. Ha egy IT részleg jobban terhelni akarja a szervereit, akkor új adatközpontot építenek, vagy pedig a létező szerverek kapacitását használják ki?
Amíg van szabad hely az adatközpontban, addig könnyű az új gépek hozzáadása. Azonban, ha már nem fér több, akkor az IT menedzsmentre nehéz munka vár annak során, hogy meggyőzzék a felső vezetést az új adatközpont építéséről.Ezt még az is nehezíti, hogy nem is biztos, hogy az áramellátás elegendő. Nem tehetjük meg ugyanis, hogy egyszerűen csak ráterhelünk egy 5MW-os adatközpontot az áramhálózatra. A virtualizáció egy viszonylag egyszerű megoldást kínál. Ha megtelik az adatközpont, akkor el lehet kezdeni a szerverek kihasználását.
A hardverek egyre gyorsabbak. Azonban a teher új szerverre való mozgatása megkívánja egy operációs rendszer az új szerverre való telepítését és az alkalmazás futtatásához szükséges konfigurálását. Azután az alkalmazás adatainak másolása történik, és csak reménykedhetünk, hogy minden változatlan formában továbbra is működik.
A virtuális gépeknek nem kell ezzel foglalkozniuk, mivel nem lépnek interakcióba a tényleges fizikai hardverrel. A gazda operációs rendszert telepítjük az új szerverre, aztán pedig átmásoljuk a virtuális gépet teljes egészében. Nincs szükség az alkalmazásokat futtató operációs rendszer konfigurálására, mivel az a virtuális gépen belül van.
A probléma sokkal nagyobb, ha régebbi operációs rendszerről van szó. Igen, pont arról, ami a kritikus adatbázist futtatja. Ha nincs szerencsénk, akkor ez a régebbi operációs rendszer nem indul el a négymagos processzoron. Ha bármilyen adatközpontot megnézünk, akkor láthatjuk, hogy mindig van egy olyan kritikus alkalmazás, ami régi hardverhez van kötve, mivel régi operációs rendszeren fut.
Nem lenne jó, ha varázslatos módon futna ez a régi operációs rendszer az új hardveren?
Ez lehetséges a teljes virtualizációval, mint például a VMware bináris újraírás módszerével vagy a Xennel illetve a KVM-mel Intel VT vagy AMD-V processzorok esetén. Ez működik, mivel a virtualizációs réteg emulálja az egyszerű hardvert, így az nyolcmagos processzor úgy néz ki, mint egy régebbi 8 processzoros rendszer, csak éppen gyorsabb processzorral. Már nem jelenthet problémát a többmagos ACPI eszköz felfedezése és interrupt routolása, valamint a 10 GB Ethernet vagy a SATA támogatás sem.
Igaz, hogy a virtualizáció jelentős többletterhet is eredményezhet. Azonban, mivel a virtualizációs szoftver emulálja az egyszerű hardvert, talán abban is segít a virtualizáció, hogy sokkal gyorsabb hardveren futtassuk a régi operációs rendszert, mint ami olyan hardverből elérhető lenne, amin a régi operációs rendszer natívan el tudna indulni. Ez talán még az áramszámlát is csökkenti…
A teszthardverekből mindig hiány van. A virtualizáció lehetővé teszi a tesztelőknek, hogy alacsony prioritású virtualizációs gépeket hozzanak létre tesztelésre. Ez azt teszi lehetővé, hogy a fejlesztő saját desktop konfigurációjának tönkretétele helyett egy virtuális gépen futtassa a legújabb, tesztelésre váró szoftvereket. Adjunk a fejlesztőknek megfelelő mennyiségű virtuális tesztgépet, hogy ne kelljen egymásra várniuk a tesztelés megkezdéséhez.
A virtuális gépek migrációjával – mint például a Vmware vmotion vagy Xen live migration – lehetséges a virtuális gépek futás közbeni, egyik rendszerről a másik rendszerre való mozgatása. Akármennyire hihetetlen,ez nem csak a barátok ámulatba ejtésére való. Sok olyan szituáció van, amikor a virtuális gépet egy másik fizikai gépre akarjuk mozgatni. Például:
Hardverhiba: például ha a processzor hűtőventilátora elromlik, a processzor lefojtja magát és nagyon lassan fut. Mozgassuk a virtuális gépeket egészséges rendszerekre és javítsuk meg a hardvert, mindezt az alkalmazások leállása nélkül!
Terhelésmegosztás: ha az ügyfelünk virtuális webszervere túlterheltté válik, távolítsunk el más ügyfelek néhány virtuális gépét ugyanarról a hosztról, így elég lesz a kapacitás a nehezebb teher kezelésére az ügyfél webszerverén.
Rugalmas karbantartási ablak: ha szeretnénk a processzorokat nappal kicserélni (pl. upgrade), de nem tudjuk az alkalmazásokat leállítani, mert éppen használják őket, akkor a live migration segítségével migráljuk a virtuális gépeket minden fizikai rendszerről mielőtt végrehajtjuk a tevékenységet.
Gondoljunk csak a webszolgáltatást nyújtó gépek csoportjára! Ezek nem egész nap foglaltak. Csúcsidőben, például reggel 9-től délután 5-ig teljes kapacitással dolgoznak, de este 10-től reggel 6-ig kapacitásuk talán csak 10%-át használják ki. Az IT alkalmazottak jelentősen lecsökkenthetnék a használt áram mennyiségét, ha a virtuális gépeket migrálnák, így csúcsidőn kívül a gépek 90%-a le lehetne kapcsolva. Ha az 5 MW-os gépterem 0,5 MW-on futna a nap akár csak egyharmadában, ez is nagy megtakarítást jelentene.
A különböző alkalmazások saját virtuális gépükön való futtatása azt jelenti, hogy ha nem működik az egyik alkalmazás megfelelően, például túl sok memóriát használ, a többi alkalmazás működését ez nem befolyásolja, azaz például nem íródik ki a cserepartícióra. Vagyis ez az egy, nem megfelelően működő alkalmazás lassan fut (amúgy is lassan futna), míg a többi alkalmazás úgy működik, mintha mi sem történt volna.
Ugyanez történik, ha az alkalmazások kompromittáltak lesznek, így csak az a virtuális gép (vagy annak a része) lesz a támadó áldozata. Amíg a virtuális gépek jól el vannak szigetelve egymástól, addig a többi virtuális gép biztonságban van; ez tipikusan jellemző mindazon virtualizációs technológiára, ahol minden virtuális gép a saját rendszermagját futtatja.
Az olyan technológiák, mint például a Linux VServer, Virtuozzo/OpenVZ és Solaris Zones tipikusan alacsonyabb szintű izolációt nyújtanak, de cserébe az alacsonyabb költségekért és a sokkal rugalmasabb erőforrás-kihasználásért.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.