A JBoss Cache egy vállalati szintű klaszterezési megoldás Java-alapú megoldások számára, ami magas rendelkezésreállást nyújt, valamint jelentős mértékben növeli a teljesítményt azáltal, hogy gyorstárazza a felhasználók által gyakran használt Java objektumokat. Az alábbiakban Manik Surtanival, a JBoss Cache projektvezetőjével készült interjút olvashatjuk.
Először is, megemlítenéd, hogy melyek a JBoss Cache leggyakoribb felhasználási módjai, és milyen előnyöket nyújt, különös tekintettel a magas rendelkezésreállásra?
Az adatok kiolvasása perzisztens tárhelyről, különösen adatbázisokból nagyon költséges. Emellett régi jellemzője az adatbázisoknak, hogy nem jól, legalábbis nem olcsón méretezhetőek, amikor a frontendek vagy a kliensek számának növekedéséről van szó. A másik oldalon a processzor magok és a memória egyre olcsóbbakká válnak, ami azt jelenti, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak a magas rendelkezésreállású rendszerek létrehozását. „Az oldal karbantartás miatt nem elérhető” üzenet a múlté kell, hogy váljon.
Egy elosztott gyorstár, mint például a JBoss Cache, egy rétegként működhet az adatbázis és a front-endek között, amivel gyors memória hozzáférést nyújt a perzisztens állapothoz. A JBoss Cache lehetővé teszi a memóriában lévő állapot konziszenciáját, naprakészségét, és azt, hogy a memória ne lépje túl a JVM heap méreteit.
A JBoss Cache hogyan működik együtt más népszerű nyílt forráskódú projektekkel, mint például a Hibernate és a JBoss Seam?
Számos nyílt forráskódú projekt használ JBoss Cache-t. A Hibernate (és ennek eredményeképpen a JBoss Application Server EJB3 implementációja) a JBoss Cache-t az adatbázis-háttérrendszerből nyert adategységek tárolására használja, amivel csökken az adatbázis kapcsolódások száma, amikor a tárolt adategységekhez hozzáférünk. Ez persze csak egy rövid áttekintés, a Hibernate emellett sokkal részletesebb és kifinomultabb elosztott gyorstárazást alkalmaz.
A Seam is elosztott gyorstárat használ a generált JSF oldal-töredékek gyorstárazásához, amivel azon szájtok méretezhetőségét növeli, melyeken az oldaltöredékek vagy az egész oldal generálása lassú lehet.
Ezek mellett pedig sok más nyílt forráskódú projekt használja a JBoss Cache-t, köztük a Lucene, a Hibernate Search, a GridGain, és a JBoss alkalmazásszerver HTTP Session klaszterezése, valamint a klaszterezett SSO kódja.
A JBoss Cache két különböző formában jelenik meg: az alap gyorstár és a POJO gyorstár. Ismertetnéd a kettő közötti fő különbségeket?
Az alap gyorstár egyszerűen, egy fastruktúrához hasonló adatszerkezetben tárolja azt, amit belehelyezünk. A kulcs/érték-párok a facsomópontjaiban tárolódnak, és szerializálva vannak a replikáció és a perzisztencia számára.
A POJO Cache, ezzel szemben a felhasználói osztályok introspekciójának egy sokkal kifinomultabb mechanizmusát használja azáltal, hogy „bájtkód-összeszövést” (bytecode weaving) alkalmaz, azaz olyan figyelőket ad hozzá a mezőkhöz, amik értesítik a gyorstárat a mezők módosulásáról. Például egy nagy, összetett objektum tárolása a POJO Cache-ben azt eredményezi, hogy a POJO Cache elemzi az objektum bájtkódját, és csak a mező primitívjeit tárolja a fastruktúrában. És bármikor, amikor az objektum adott mezői megváltoznak, akkor csak ezeket a mezőket replikálják, ami lehetővé teszi számunkra, hogy nagyon hatékony, finomszemcsés replikációt érjünk el. Természetesen vannak még más különbségek is, de ezek a legfontosabbak.
A finomszemcsés replikáció jelentős hatással lehet a POJO és az alap gyorstár közötti teljesítmény különbségére. Vannak erre vonatkozóan becslések vagy összehasonlítások?
Az ilyen összehasonlítások nagymértékben rendszerfüggők, és általános összehasonlításként nem nagy jelentőséggel bírnak. A finomszemcsés replikáció nagy segítség lehet, ha nagy és összetett objektumok vannak a gyorstárunkban. Azonban ha csak karaktersorok tárolására használjuk, akkor nem sokat ér. Ehhez hasonlóan, az egyszerű, egyedi objektumok esetén, például egy „személy” osztály esetén, aminek csak két karaktersor mezője van, a POJO gyorstár inkább hátráltató tényező, mint előny (például a mezőkezelés miatt).
Ezért javaslom mindig, hogy az adott esethez kapcsolódó teljesítményi méréseket végezzenek. Kifejlesztettünk egy keretrendszert a különböző gyorstárak és konfigurációk teljesítményének összehasonlítására, főleg belső használatra a JBoss Cache különböző verzióinak összehasonlításához, de ez letölthető, és eléggé kiterjeszthető ahhoz, hogy egyedi teszteket írjanak hozzá, egyedi objektum-típusok és hozzáférési minták használatával.
Hogyan kezelhető a referenciális integritás, főleg a POJO gyorstár esetén?
Ha az objektumreferenciákra utalsz, akkor itt jön a bájtkód összeszövés a képbe. A POJO-khoz interceptorokat kapcsolunk, és a referenciával ellátott mezőket behelyezzük a gyorstár tartalma alapján.
Miért válasszunk egy helyi gyorstárat mondjuk egy HashMap helyett?
Sokan azt mondják, hogy a Mapek a gyorstárak kiindulópontjai (valójában ezt az érvet használja a JSR-107 JCACHE szakértői csoportjai is a Map kiterjesztéséhez, ami a java.cache.Cache-t eredményezi). Azonban míg a mapek nagyszerűek az egyszerű kulcs/érték-párok tárolására, más jellemzők terén elégtelennek bizonyulhatnak. Az ilyen jellemzők közé tartoznak azok, melyek a gyorstár esetén szükségesek lehetnek, mint például a memória menedzsment (evikció), passziválás és perzisztencia, és egy finomabb szemcsés zárolási modell. A HashMap, hogy csak egy dolgot említsek, nem többszálúsítható. A ConcurrentHashMapek nagyon durva szemcsés zárolást használnak, ami nem teszi lehetővé a nem blokkoló olvasásokat vagy több olvasást egyszerre). Emellett ott vannak egy „rendes” gyorstártól elvárt vállalati jellemzők, ide értve a JTA kompatibilitást, és a figyelők kapcsolódásának lehetőségét.
Tehát míg a Map egy jó kiindulópont, ha bárki úgy érzi, hogy a fent említett jellemzők közül bármelyiket is implementálnia vagy kezelnie kell, akkor egy gyorstárat, nem pedig egy Mapet célszerű használni.
Milyen zárolási sémákat alkalmazol? Ugyanazokat, amiket az adatbázisokban hagyományosan használnak?
A JBoss Cache hagyományosan egy pesszimista zárolási megközelítést alkalmazott: tagszerverenkénti egyetlen zárolás a fastruktúrában. Ezekhez a zárolásokhoz izolációs szinteket rendelünk – az adatbázis elvnek megfelelően– , amik lehetővé teszik többek között a konkurrens figyelők használatát.
Emellett egy optimista zárolási megközelítést is ajánlunk, ami magában foglalja az adatok verziókezelését és minden tranzakció esetén a másolatok fenntartását, a másolatok érvényességének ellenőrzését a fastruktúrához képest a tranzakció lezáráskor. Ez a megközelítés egy erősen konkurrens felállást eredményez egy főleg olvasásokra kihegyezett rendszerben, ahol az olvasásokat sosem blokkolják a konkurrens írások, és feloldottuk azon deadlockok problémáját is, melyek a pesszimistán zárolt rendszerek esetén jelentkeznek.
Most jelentetjük meg a Multi Versioned Concurrency Controlt (MVCC) a JBoss Cache 3.0.0 verziójával, ami jelenleg komoly fejlesztés alatt áll. Ez a zárolási megközelítés a legnépszerűbb az adatbázis rendszerek körében, és a legjobb optimista és pesszimista zárolást nyújtja. Emellett az implementációnk zárolás nélküli lesz az olvasások számára, ami jelentős mértékben meggyorsítja majd a korábbi zárolási sémákat. Ahogy az erre irányuló fejlesztés befejeződik, reméljük, hogy az MVCC-t a JBoss Cache alapértelmezett zárolási mechanizmusává tesszük.
Mesélj most egy kicsit a JGroups integrációról!
A JBoss Cache a JGroups-ot csoportos kommunikációs függvénykönyvtárként használja, hogy egy csoport tagjait detektálja és klasztereket hozzon létre. A JGroups-ot csatornaként is használjuk, amiben egy RPC mechanizmust implementáltunk, azért, hogy megvalósuljon a más csoportok gyorstáraival zajló kommunikáció. A JBoss Cache a JGroups rendkívüli rugalmasságának előnyeit élvezi, valamint a kiterjeszthetőségét a hálózati protokollokban és a finomhangolásban, amivel a gyorstár többek között rögtön használható LAN klasztereken, és áthatol tűzfalakon, illetve WAN klasztereket is létre lehet vele hozni.
Elérhető a gyorstár önmagában is a JBoss Application Server nélkül?
Természetesen. Ez egy nagy félreértés, hogy a JBoss Cache használata a JBoss alkalmazásszerverhez kötött. Ez nem így van. A JBoss Cache-t sokan használják különálló Java programokban, GUI frontendekben, és más alkalmazásszerverekkel. Ez csak egy plusz tényező, hogy a JBoss Application Serverrel is elérhető.
Az adatok replikációja egynél több tagszerverre nagy jelentőséggel bír a hibatűrő viselkedés szempontjából és számos stratégia létezik ennek implementálására. Milyen replikációs modelleket támogat a JBoss Cache?
Jelenleg két replikációs modellt támogatunk. Az egyik a teljes replikáció (TR), a második pedig a buddy replikáció (BR). A teljes replikáció az állapotot a csoport minden tagja számára lemásolja. Ugyan ez egy nagyszerű módja az állapot megosztásának, és így azt is tudjuk biztosítani, hogy failoverezhetünk a csoport bármely másik tagjára, ez azonban a méretezhetőséget gátolja. Ezzel szemben a buddy replikáció a csoport bizonyos tagjait választja csak ki backup célokra, és csak rájuk vonatkoztatva replikálja az állapotot. Ez azt jelenti, hogy a failover akkor a leghatékonyabb, amikor egy adott backup tagszerverre vonatkoztatjuk, persze más tagra vonatkoztatva is működik, mivel az állapotot migráljuk a kérést követően. A buddy replikációt session-ök esetén használhatjuk leginkább, mivel a migráció költséges lehet, és ezért minimalizálni kell arra az esetre, amikor failover esemény történik.
A tagszerver replikáció peer-to-peer modelljét bizonyos architektúrák esetén méretezhetőségi problémákkal kapcsolják össze. Vannak ilyen problémák a JBoss Cache esetén?
A válasz az, hogy nincsenek. A peer-to-peer hálózati munka és a csoportos kommunikáció rendkívül hatékonyak és méretezhetőek, amikor LAN-t és IP Multicastot használunk az adatforgalmazásban. A legmodernebb hálózati hardverek támogatják az IP Multicastot. Azonban a peer-to-peer adatreplikácót – mely során mindenki rendelkezik a rendszer összes állapotával – jellemezhetik méretezhetőségi problémák. Itt ugyanazt említeném meg, ami a teljes replikáció kapcsán már elhangzott, illetve session-ök esetén a buddy replikáció használatát javasoljuk.
A particionáláson is dolgozunk, ami majd abban segít, hogy valóban jól elosszuk az állapotot a teljes csoporton belül, egy valóban méretezhető módon, és ehhez nem lesz szükség session-affinitásra. Reméljük, hogy ez majd mind a buddy, mint a teljes replikációt leváltja.
Milyen trendek jelennek majd meg szerinted a közeljövőben a gyorstárazás és a klaszterezés területén? A JBoss Cache hogyan elégíti majd ki ezeket az új igényeket?
Az elosztott gyorstárazás egyre fontosabbá fog válni, ahogy a hardverek olcsóbbak lesznek, és a processzor gyártók a chipeket több maggal látják el. Ez azt jelenti majd, hogy nagyobb hangsúly helyeződik majd a virtuális gépekre, és nagyobb teher hárul majd az adatbázisokra, hogy ilyen mértékű egyidejűséget kezeljenek. Emellet az elosztott gyorstárazás az egyik legfontosabb megoldást jelenti majd a nagy adatmennyiség okozta szűk keresztmetszetre. Az adat gridek és a számítási felhők növekvő népszerűsége szintén hozzáadódik ehhez, mivel a felhők és a gridek minden tagszervere hozzá kell, hogy férjen az osztott adatokhoz.
A particionálás és az MVCC a JBoss Cache számára azt nyújtja majd, amire szüksége lesz az egy nagyságrenddel nagyobb klaszterek kiszolgálásához.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.