A nyílt forráskód és nyílt szabványok innovációban betöltött szerepét elismerve az Európai Bizottság tegnap kiadta a várva-várt Európai Interoperabilitási Keretrendszerét.
Ez az európai közigazgatás számára kibocsátott hivatalos politika („EIF”, vagyis European Interoperability Framework) az első módosítása a 2004-es eredeti keretrendszernek, és abból a célból jött létre, hogy:
Az EIF jóval több, mint egy bármilyen kormányzati bizottság által kibocsátott szokványos dokumentum, hiszen több év és számos hozzájáruló erőfeszítéseinek eredménye. Célja pedig az, hogy paradigmaváltást eredményezzen a közszektorban történő informatikai felhasználások területén. Az Európai Bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az EIF-et „vegyék figyelembe az Európa-politikai kezdeményezéseket támogató európai közszolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati döntéshozatal során, … valamint vegyék figyelembe akkor is, amikor olyan közszolgáltatások kerülnek kifejlesztésre, amelyek a jövőben európai publikus szolgáltatások részei lehetnek”
A Bizottság láthatólag komolyan vette azt a kötelezettségét, hogy mind a nyílt forráskódú, mind a tulajdonosi közösségek érdekeit szem előtt tartsa, és bár az eredmény nem lett tökéletes, igyekezett jóhiszemű kompromisszumot kötni. Neelie Kroes biztost és az egész Bizottságot dicséret illeti, amiért elfogadta ezt a politikát, annak ellenére, hogy erős nyomásnak volt kitéve aziránt, hogy a nyílt forráskódra vonatkozó ajánlásokat teljes mértékben eltörölje.
Az EIF egyik központi alapvetése a Nyíltság elve (Sec. 2.10) amely szerint „személyek, szervezetek és az érdekközösség más tagjai… megosztják a tudást és támogatják a közösségen belüli eszmecserét, annak a céljából, hogy elősegítsék a tudást és a tudás problémamegoldásra való hasznosítását mint végső célokat.” Az Európai Bizottság felismeri, hogy a nyílt technológiáknak kulcsfontosságú jelentőségük van abban, hogy az interoperabilitás létrejöjjön. Ezért ajánlja, hogy az „európai közigazgatás a nyíltság irányába haladjon” beleértve azt is, hogy „alkalmazza a nyíltság alapelvét akkor, amikor közösen fejleszt ki testreszabott szoftverrendszereket, annak érdekében, hogy az európai közigazgatások olyan eredményeket tudjanak nyújtani, amelyeket össze lehet kapcsolni, újra lehet hasznosítani, és meg lehet osztani, és ezzel még tovább növelni a hatékonyságot".
A nyílt forráskód egy másik tanulságából merítve az EIF az Újrahasznosíthatóság elvét (Sec. 2.11) is megállapítja, amely szerint a közigazgatásoknak nyitottnak kell lenniük aziránt, hogy „megosszák másokkal a megoldásaikat, koncepcióikat, keretrendszereiket, specifikációikat, eszközeiket és komponenseiket”, beleértve a kollaboratív platformokat, eszközöket, specifikációkat és komponenseket is.
Az EIF kulcsfontosságú eleme – amely egyben annak sikerét is meghatározza – az, hogy a „nyílt specifikációk" vagy nyílt szabványok hangsúlyossága hogyan valósul meg. Az európai kormányokat felszólították, hogy "részesítsék előnyben a nyílt specifikációkat, megfelelően figyelembe véve a funkcionális igények lefedettségét, az érettséget és a piaci támogatást" amikor közszolgáltatásokat alakítanak ki. Az EIF szerint az EIF céljait legjobban megvalósító szabványok akkor nyíltak, ha megfelelnek az alábbi követelményeknek:
Ez utóbbi pont a nyílt forráskód és – a szabványok szerzői jogdíj fizetése nélkül való alkalmazhatósága folytán – a belépési korlátok csökkentéséhez kapcsolódó előnyökre mutat rá, és egyben kiemeli, hogy ez „a versenyt is serkenti, hiszen a különböző üzleti modellek alapján dolgozó gyártók versenyeznek azért, hogy termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat biztosítsanak az említett specifikációk alapján.
"Tökéletes az új EIF? Nem az. A tulajdonosi technológiákhoz kapcsolódó érdekcsoportok által kifejtett erőteljes lobbizás következtében az EIF néhány kulcsfontosságú szakasza nem igazán egyértelmű (például a nyílt szabványok definíciója a 2004-es változathoz képest felhígult, és már nem tartalmazza a szerzői jogdíjmentesség feltételét, helyette a FRAND lépett be). A „nyílt” szabványok és specifikációk fogalma továbbra sem teljes mértékben tisztázott az informatikai iparágon belül. Pontosabb definícióját nyújtja például a nyílt szabványoknak a nemrég kiadott India Standards Policy for E-Governance, amely szerint a szellemi tulajdonhoz szerzői jogdíjmentes licencnek kell kapcsolódnia, és bármely szükséges specifikációnak technológiától függetlennek kell lennie.
Míg az új definíció közel sem biztosítja mindazt, amit a nyílt forráskódú közösség, illetve a nyílt szabványok közössége kívánt volna, és bár bizonyára sokan kritizálni fogják, ezt az EU politikát mégis üdvözölni kell mint a nyíltság elfogadása iránt tett átfogó szándéknyilatkozatot. Lényege a nyíltság elvének megerősítése és annak elismerése, hogy a nyílt forráskód kulcsfontosságú – és egyre növekvő jelentőségű – pont Európa informatikai napirendjén.
A Red Hat és a nyílt forráskódú, valamint a nyílt szabványú közösség folytatni fogja a munkát a szerzői jogdíjmentes IPR licenc politikákért, amelyek kiegyenlítik a terepet és támogatják a fogyasztók választási lehetőségeit. E legutóbbi EU politikai bejelentés alapján a nyílt forráskódú és nyílt szabványú közösségnek résen kell lennie annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a fenti politikát jelentőségteljes módon alkalmazzák a gyakorlatban, és hogy elérje a valódi célját: az interoperabilitást, a gyártók közötti választás lehetőségét, a hordozhatóságot, a kollaboratív újítást és a termékek és szolgáltatások versenyét.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.