A szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos bírósági döntések szokatlanok, és a nyílt forráskódú vállalatokat és projekteket képviselő jogászoknak aggodalomra adhatnak okot. Szerencsére ritkák az ilyen licencekkel kapcsolatos perek, mivel a szabad és nyílt forráskódú közösség a licenceket informális módon, megfelelő mértékben és hatékonyan kikényszeríti, a vitákat pedig általában informális módon oldják meg. Ez egy pozitív dolog; a perek hihetetlen mértékben pusztítóak mind anyagi, mind szellemi értelemben. Azonban a perek következményeként van néhány bírósági döntés, melyek jogi előzményként szolgálnak.
Ez bizonytalanságot szülhet egy-egy eset bíróság elé kerülésekor. A szabad és nyílt forráskódú szoftver még viszonylag egy új paradigma. Egy olyan bíróság, mely először foglalkozik ezzel a területtel, talán nem felel meg ennek a paradigmának azonnal, és az adott ügyben hozott döntés olyan régebbi szabályokkal való hasonlóságokon alapulhat, melyek az adott esetben nem feltétlenül alkalmazhatók. A bíróság tehát nem biztos, hogy helyesen cselekszik. Egyetlen rossz döntés hatása is jelentős lehet, mivel valószínű, hogy egy későbbi bírósági eset erre a döntésre támaszkodik.
Ezért a Red Hat jogi szakértői izgalommal várták a Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntését a Jacobsen kontra Katzer ügyben. Az ügy, ami az Artistic licenc kikényszeríthetőségéről szólt, zavaró következményekkel is járhatott volna a szabad és nyílt forráskódú szoftver számára, de ehelyett helyes módon egy jogi alapot hozott létre. Ez alapján láthatjuk, hogy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság elismerésre méltó módon megérti a szabad és nyílt forráskódú szoftver fő alapelveit, és a licenc-jogot ezen alapelvek fényében tolmácsolta. A bíróság véleménye megmutatja, hogy a széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú szoftver-licencek teljes mértékben kikényszeríthetők.
A Jacobsen ügy a vasút-modellezés versenyző szoftvertermékeivel kapcsolatos. Jacobsen a Java Model Railroad Interface nevű nyílt forráskódú projektet irányítja, aminek része az Artistic licenc alatt licencelt DecoderPro alkalmazás. Katzer a Decoder Commander elnevezésű versenytárs terméket nyújtja, ami a DecoderPro-ból másolt fájlokat használ. Katzer nem felelt meg az Artistic licenc feltételeinek több szempontból sem, mivel nem tüntette fel a szerző nevét, a szerzői jogi megjegyzéseket, valamint a kódbeli változtatások leírását. Jacobsen így a szerzői jog megsértése miatt Katzer eltiltását kérte a kifogásolt tevékenység folytatásától. Az elsőfokú bíróság nem adott Jacobsennek igazat arra hivatkozva, hogy csak szerződéssértés alapján tudna perelni (nem pedig a szerzői jog megsértése alapján), és ez nem volt megfelelő megoldás a szerződésszegésre. Jacobsen ezután a Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz fordult.
A Szövetségi Fellebbezési Bíróság nem csak kijavította az elsőfokú bíróság hibáját, hanem egy rövid bevezetést is tartott a nyílt forráskódú projektekről és licencelésről. Emellett elmagyarázta, hogy az ilyen licencelés a kreatív együttműködés széles körben alkalmazott módjává vált, ami a művészetek és tudományok haladását szolgálja oly módon és sebességgel, amit néhány évtizede nehezen tudtunk volna elképzelni. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság elismerte, hogy a nyílt forráskód esetén a szoftverprogramokat gyakran gyorsabban fejlesztik és a nyomkövetésük is gyorsabb, valamint alacsonyabb költségekkel jár annál, mint amikor a teljes munkafolyamatot a szerzői jog tulajdonosának függetlenül kellene végrehajtania. A bíróság a szabad és nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó lényeges gazdasági előnyökről is írt, mint például a termék továbbfejlesztése független forrásokból.
Természetesen sokkal többet elmondhatunk ezekről a pontokról, de bátorító, hogy ez a jelentős fellebbezési bíróság megértette az üzenetet és segít az elterjesztésében. A szabad és nyílt forráskódú szoftver közössége teljesen tudatában van a szabad és nyílt forráskódú szoftver exponenciális növekedésének és a benne rejlő formáló lehetőségnek, de néha túl el van foglalva az innovatív megoldások fejlesztésével, így nem jut ideje arra, hogy azoknak is elmagyarázza, hogy mi történik, akik kevésbé jártasak a technikában. Azonban Jacobsen véleménye így is jól példázza, hogy a paradigma terjed.
A licenceléssel kapcsolatban a fellebbezési bíróság helyesen arra a határozatra jutott, hogy az Artistic licenc kikényszeríthető a szerzői jogon keresztül, mivel a releváns korlátozások inkább feltételek, nem csupán szerződések. Fontosabb pont az az általános kijelentés, mely szerint a nyílt forráskódú licencelésbe kezdő szerzői jog tulajdonosoknak ellenőrzési joguk van a szerzői jog alatt álló anyagok módosítása és terjesztése felett. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy jogi felismerésre jogosult az, hogy a nyílt forráskódú licencelő bizonyos követelményeket határoz meg – mint például a változások megjelentetése és magyarázata – nem pedig pénzbeli fizetésre kötelez.
Habár a döntés az Artistic licenc nyelvezetén alapult, a bíróság nyilvánvalóvá tette, hogy okfejtése az összes széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú szoftver licencre vonatkozik majd. Egy lábjegyzetében a bíróság egy olyan példát említett, melyet a Red Hatnél is nagymértékben alkalmaznak, a GNU General Public License-et. Ezért a Jacobsen ügy azt támasztja alá, amit korábban is így értelmeztünk, vagyis, hogy a GPL és más széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú licencek kikényszeríthetők.
A döntés nem mindent megváltoztató döntés, de ez egy jó dolog. A kérdéses alapvető jogi elvek már elfogadottak voltak a szabad és nyílt forráskódú szoftver közösségben, és az egyetlen jelentős döntés az lett volna, ha megváltoztatják ezeket az elveket. A szerzői jog alatt a licencek kikényszeríthetőségének kérdésével kapcsolatos jelentős változás egy hatalmas visszalépés lett volna. De szerencsére erről nincs szó, így megnyugodhat a szabad és nyílt forráskódú közösség.