A szabad és nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos bírósági döntések szokatlanok, és a nyílt forráskódú vállalatokat és projekteket képviselő jogászoknak aggodalomra adhatnak okot. Szerencsére ritkák az ilyen licencekkel kapcsolatos perek, mivel a szabad és nyílt forráskódú közösség a licenceket informális módon, megfelelő mértékben és hatékonyan kikényszeríti, a vitákat pedig általában informális módon oldják meg. Ez egy pozitív dolog; a perek hihetetlen mértékben pusztítóak mind anyagi, mind szellemi értelemben. Azonban a perek következményeként van néhány bírósági döntés, melyek jogi előzményként szolgálnak.
Ez bizonytalanságot szülhet egy-egy eset bíróság elé kerülésekor. A szabad és nyílt forráskódú szoftver még viszonylag egy új paradigma. Egy olyan bíróság, mely először foglalkozik ezzel a területtel, talán nem felel meg ennek a paradigmának azonnal, és az adott ügyben hozott döntés olyan régebbi szabályokkal való hasonlóságokon alapulhat, melyek az adott esetben nem feltétlenül alkalmazhatók. A bíróság tehát nem biztos, hogy helyesen cselekszik. Egyetlen rossz döntés hatása is jelentős lehet, mivel valószínű, hogy egy későbbi bírósági eset erre a döntésre támaszkodik.
Ezért a Red Hat jogi szakértői izgalommal várták a Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntését a Jacobsen kontra Katzer ügyben. Az ügy, ami az Artistic licenc kikényszeríthetőségéről szólt, zavaró következményekkel is járhatott volna a szabad és nyílt forráskódú szoftver számára, de ehelyett helyes módon egy jogi alapot hozott létre. Ez alapján láthatjuk, hogy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság elismerésre méltó módon megérti a szabad és nyílt forráskódú szoftver fő alapelveit, és a licenc-jogot ezen alapelvek fényében tolmácsolta. A bíróság véleménye megmutatja, hogy a széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú szoftver-licencek teljes mértékben kikényszeríthetők.
A Jacobsen ügy a vasút-modellezés versenyző szoftvertermékeivel kapcsolatos. Jacobsen a Java Model Railroad Interface nevű nyílt forráskódú projektet irányítja, aminek része az Artistic licenc alatt licencelt DecoderPro alkalmazás. Katzer a Decoder Commander elnevezésű versenytárs terméket nyújtja, ami a DecoderPro-ból másolt fájlokat használ. Katzer nem felelt meg az Artistic licenc feltételeinek több szempontból sem, mivel nem tüntette fel a szerző nevét, a szerzői jogi megjegyzéseket, valamint a kódbeli változtatások leírását. Jacobsen így a szerzői jog megsértése miatt Katzer eltiltását kérte a kifogásolt tevékenység folytatásától. Az elsőfokú bíróság nem adott Jacobsennek igazat arra hivatkozva, hogy csak szerződéssértés alapján tudna perelni (nem pedig a szerzői jog megsértése alapján), és ez nem volt megfelelő megoldás a szerződésszegésre. Jacobsen ezután a Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz fordult.
A Szövetségi Fellebbezési Bíróság nem csak kijavította az elsőfokú bíróság hibáját, hanem egy rövid bevezetést is tartott a nyílt forráskódú projektekről és licencelésről. Emellett elmagyarázta, hogy az ilyen licencelés a kreatív együttműködés széles körben alkalmazott módjává vált, ami a művészetek és tudományok haladását szolgálja oly módon és sebességgel, amit néhány évtizede nehezen tudtunk volna elképzelni. A Szövetségi Fellebbezési Bíróság elismerte, hogy a nyílt forráskód esetén a szoftverprogramokat gyakran gyorsabban fejlesztik és a nyomkövetésük is gyorsabb, valamint alacsonyabb költségekkel jár annál, mint amikor a teljes munkafolyamatot a szerzői jog tulajdonosának függetlenül kellene végrehajtania. A bíróság a szabad és nyílt forráskódú szoftverekhez kapcsolódó lényeges gazdasági előnyökről is írt, mint például a termék továbbfejlesztése független forrásokból.
Természetesen sokkal többet elmondhatunk ezekről a pontokról, de bátorító, hogy ez a jelentős fellebbezési bíróság megértette az üzenetet és segít az elterjesztésében. A szabad és nyílt forráskódú szoftver közössége teljesen tudatában van a szabad és nyílt forráskódú szoftver exponenciális növekedésének és a benne rejlő formáló lehetőségnek, de néha túl el van foglalva az innovatív megoldások fejlesztésével, így nem jut ideje arra, hogy azoknak is elmagyarázza, hogy mi történik, akik kevésbé jártasak a technikában. Azonban Jacobsen véleménye így is jól példázza, hogy a paradigma terjed.
A licenceléssel kapcsolatban a fellebbezési bíróság helyesen arra a határozatra jutott, hogy az Artistic licenc kikényszeríthető a szerzői jogon keresztül, mivel a releváns korlátozások inkább feltételek, nem csupán szerződések. Fontosabb pont az az általános kijelentés, mely szerint a nyílt forráskódú licencelésbe kezdő szerzői jog tulajdonosoknak ellenőrzési joguk van a szerzői jog alatt álló anyagok módosítása és terjesztése felett. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy jogi felismerésre jogosult az, hogy a nyílt forráskódú licencelő bizonyos követelményeket határoz meg – mint például a változások megjelentetése és magyarázata – nem pedig pénzbeli fizetésre kötelez.
Habár a döntés az Artistic licenc nyelvezetén alapult, a bíróság nyilvánvalóvá tette, hogy okfejtése az összes széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú szoftver licencre vonatkozik majd. Egy lábjegyzetében a bíróság egy olyan példát említett, melyet a Red Hatnél is nagymértékben alkalmaznak, a GNU General Public License-et. Ezért a Jacobsen ügy azt támasztja alá, amit korábban is így értelmeztünk, vagyis, hogy a GPL és más széles körben alkalmazott szabad és nyílt forráskódú licencek kikényszeríthetők.
A döntés nem mindent megváltoztató döntés, de ez egy jó dolog. A kérdéses alapvető jogi elvek már elfogadottak voltak a szabad és nyílt forráskódú szoftver közösségben, és az egyetlen jelentős döntés az lett volna, ha megváltoztatják ezeket az elveket. A szerzői jog alatt a licencek kikényszeríthetőségének kérdésével kapcsolatos jelentős változás egy hatalmas visszalépés lett volna. De szerencsére erről nincs szó, így megnyugodhat a szabad és nyílt forráskódú közösség.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.