A Free Software Foundation egy hónapja jelentette meg a GPL új verzióját, ami új fejezetet nyitott a nyílt forráskódú illetve szabad szoftver legrégebbi és legnagyobb tiszteletnek örvendő licencének történetében.
A licenc magyarázatához Luis Villát hívjuk segítségül, aki olyan Linux projektekben vett részt, mint az Evolution PIM, a GNOME 2.0, a Novell és Ximian desktop. Most jogi tanulmányokat folytat, ami egy optimális háttér a licenc magyarázatához.
Mi is történt eddig?
Június 29-én, 16 év után a Free Software Foundation megjelentette a GNU General Public License (GPL) harmadik verzióját, vagyis vitathatatlanul a legfontosabb szerzői jogi licenc új változatát. Szó szerint bárki, aki szoftvert fejleszt – legyen az nyílt forráskódú, tulajdonosi vagy webes szoftver – meg kell, hogy értse a GPLv3 lényegét és látnia kell a licenc hatását akár potenciális hozzájárulóként, felhasználóként, együttműködőként vagy versenytársként.
Miért volt szükség a GPLv2 megújítására? A régi licenc nem megfelelő?
A licenc 1991-ben íródott, és a számítógépes iparág rengeteget változott azóta. A digitális jogok kezelése (DRM) megváltoztatta azt, ahogyan a felhasználók interakcióba lépnek számítógépükkel, a szoftverszabadalmak egyre növekvő problémát jelentenek, és a szabad szoftver közösség milliárdos iparággá nőtte ki magát. Így a licenc megújítása valószínűleg nem volt rossz ötlet.
A GPLv2 sikerét alapul véve valóban olyan sokat változott a licenc?
A GPLv2 alapvető céljai, eljárásai és szerkezete sikeres, és ezek kevés változtatással továbbra is fennmaradnak. Ha GPL alatt licencelt forráskódot használunk, és nem terjesztjük tovább, akkor is azt tehetünk vele, amit akarunk. Ha módosítjuk és továbbterjesztjük a GPL alatt licencelt kódot, vagy új alkalmazásokat fejlesztünk a GPL alatt licencelt libtárakra, akkor az ebből származó végeredményt is GPL alatt kell licencelnünk. És még továbbra is fejleszthetünk tulajdonosi kódot az új LGPL-es kód fölé.
Akkor mi változott a licencben?
A legnagyobb változások a következők:
- Nemzetköziesítés: az új licenc eltávolodott az Egyesült államokbeli szerzői jogi nyelvezettől és ehelyett olyan nyelvezetet választott, ami nem létezik egyetlen rendszer szerzői jogában sem. Ez a változtatás a licencet politikailag sokkal elfogadhatóbbá és érvényesíthetőbbé tette az Egyesült Államokon kívül.
- Megnövekedett komplexitás: az új licenc a jogász-nyelvezethez sokkal közelebb álló szövegezésű, és ezért a fejlesztők és döntéshozók esetleg nehezebben értelmezhetik, ami az lassíthatja az elfogadását.
- Szabadalmakkal kapcsolatos alapok: akik hozzájárulnak egy programhoz, szabadalmi licencet kell nyújtsanak a jövőbeli felhasználóknak; a szerzői jog védelem alá helyezhető hozzájárulás nélküli terjesztés önmagában nem biztosítja ezt a lehetőséget. Ez nagyobb biztonságot teremt a szabadalmakat birtokló, fő hozzájárulókkal szemben (Sun, Novell stb.), de nem segít azokkal szemben akik nem járulnak hozzá a kódhoz, mint például a Microsoft és egyéb szabadalmmakkal visszaélők. Így a hatás pozitív, de korlátozott.
- A szabadalmakkal kapcsolatos továbbiak: a licenc megpróbálja megakadályozni az olyan jövőbeli, tartalom nélküli kártérítési ígérvényeket, mint a Microsoft-Novell megegyezés, és elősegíteni azt, hogy a Microsoft szabadalmi védettséget biztosítson minden nyílt forráskódú felhasználónak, de a licenc nyelvezete összetett és valószínűleg rendelkezik néhány hézaggal. A nyelvezet összetettsége és korlátozottsága miatt a licenc valószínűleg csak a régi nyelvezettel kapcsolatos legsúlyosabb visszaéléseket akadályozza meg. Ez nem rossz, de még nem jelenti a Microsoft FUD politikájának a végét.
- A felhasználók ellenőrzési joga: az új licenc megpróbálja nyilvánvalóvá tenni, hogy a felhasználók ellenőrzési joggal rendelkeznek a hardverük és szoftverük felett. Először is, megtiltja azt a jogi állítást, hogy a kód a digitális szerzőijog-kezelés része (habár nem akadályozza azt meg, hogy ilyen rendszert hozzanak létre, amíg a kód maga módosítható). Másodszor, megkívánja, hogy a forráskód terjesztői telepítési útmutatót nyújtsanak a felhasználóknak, így ők módosíthatják és újból telepíthetik a GPL alatt licencelt szoftvert az eredetileg előtelepített eszközeikre.
Mi változott a felhasználók számára?
A legtöbb felhasználó nem fog változást tapasztalni a kettesről a hármas verzióra való váltással, továbbra is ugyanúgy használhatnak mindent, mivel ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint eddig, amihez néhány új is társul. A hozzájárulók és továbbterjesztők azonban új követelményekkel kell, hogy szembenézzenek, de ez csak a vállalatok kis részére hat fenyegetően mégpedig azokra, akik a GPL-t felhasználva nem a minőség és a szolgáltatás talaján versenyeznek a piacon.