Először októberben nyerhettünk bepillantást a Red Hat Enterprise Linux 5.3 béta verziójába, 2009 január 20-án pedig a cég bejelentette a teljes hozzáférhetőséget a Red Hat Network regisztrált felhasználói számára.A Red Hat előfizetés legfontosabb előnye, hogy minden fontos fejlesztést és javítást úgy frissíthetünk, hogy közben sem az alkalmazásprogramozási felületek (API), sem a bináris alkalmazási felületek (ABI) nem sérülnek, hiszen az alaprogram magában foglalja ezen felületeket. A legújabb nyílt forráskódú lehetőségek így az alkalmazások és a hardver újraminősítése nélkül adoptálhatók.
A mai Red Hat Enterprise Linux 5.3 széles lehetőségeinek bemutatásával a cég megmutatta elkötelezettségét az előfizetéses felhasználók valóban értékkel egybekötött támogatására.
A Red Hat Enterprise Linux frissítése gondoskodik:
- Astabilan működő új bővítményekről, és számos jellemző továbbfejlesztéséről
- A biztonság megerősítéséről,
- összegzett hibajavításokról.
A Red Hat Enterprise Linux 5.3 közel 150 újítást tartalmaz. Néhány példa a legfontosabb módosításokból és fejlesztésekből:
Virtuálizációs továbbfejlesztések: A Red Hat Enterprise Linux 5.3 támogatja a nagyobb x86-64 rendszereket. A támogatott fizikai processzorok száma 126-ra nőtt, míg a memória eléri az 1TB-ot. A virtuális szerver CPU korlát 32-re, a memória határa80GB-ra nőtt, ami egyébként jóval magasabb, mint a versenytársak hasonló termékeinek határai. Az egy vendégrendszerre jutó „lemezek" és hálózati interfészek határszámai is növekedtek. A paravirtualizált eszközmeghajtók teljesítménye és alkalmazási területe is nőtt, megengedve ezzel még több alkalmazás virtuális szerveren való futattását majdnem „tiszta" hardver teljesítménnyel.
Új-generációs hardverek támogatása: A hamarosan megjelenő Tylersberg/Nehalem a következő generáció az Intel x86-64 hardverek közül. A processszor a számos optimalizálással együtt olyan virtualizációs és teljesítménybeli tulajdonságokat eredményezet, melyre még egyetlen előző processzor sem volt képes a Red Hat belső tesztjei szerint.
OpenJDK: A Red Hat Enterprise Linux 5.3-mal a cég megszerezte az első helyet a termékesített nyílt forrású openJDK piacán. Az 5.3-ban lévő openJDK a teljes Java SE 6 TCK-n megfelelt, az összes Java SE 6-ra és az azt megelőző verziókra írt alkalmazásokkal. Az OpenJDK integrációjával a Red Hat Enterprise Linux 5.3 az első vállalati felhasználásra kész megoldás, ami kombinálja a teljesen nyílt forrású Java szoftverkészletet a JBoss Enterprise Application Platformmal.
Systemtap: A systemtap egy alkalmazásfejlesztési segédprogram, amely lényegében a külünböző alkalmazások dinamikus monitorozásában és a problémák megállapításában nyújt segítséget. A Red Hat Enterprise Linux 5.3 ezen támogatásával a nyomkövetés és a profilozás először vált lehetővé felhasználói módban (user mode), hiszen eddig ez csak kernel-módban volt elérhető. A legnagyobb előny, hogy futás közben „beműszerezhetjük" programjainkat, dinamikusan adhatunk meg ellenörzőpontokat, memória felhasználást mérhetünk. Az éles környezetben való problémafelismerés a kulcsa a megoldásoknak. A Systemtap rendkívül hatékony mind felhasználói-, mind kernel módban.
Energiakezelés: A „zöld IT" térnyerése miatt a Red Hat minden Red Hat Enterprise Linux 5.3 frissítésnél előre lép az energiamegtakarítás kérdésében a továbbfejlesztett alacsony energiazdálkodással illetve alacsony áramfelvételű alvó üzemmóddal.
Lemeztitkosítás: Leginkább a laptopok, de egyre inkább az asztali gépek és szerverek szempontjából ( a hardware kidobásakor, cseréjekor) is fontos a titkosítás. A Red Hat Enterprise Linux 5.3 biztosítja a teljes titkosítást mind fájl-, mind blokkszinten. Már telepítéskor beállíthatjuk a titkosítást, ami biztosítja a root és swap eszközök védelmét is egyben.