A vállalati környezetben használt adatbáziskezelőkkel kapcsolatban alapvetően kétfajta kihívásról szoktunk beszélni, az egyik a műszaki kihívások köre, a másik pedig a pénzügyi, kereskedelmi kihívás.
Műszaki kihívást elsősorban azok az alkalmazáskörnyezetek, alkalmazási igények jelentenek, ahol extrém nagy adatbázisteljesítmény biztosítására van szükség (akár olvasási, akár írási oldalon) és ezt a teljesítményt igen magas rendelkezésre állás mellett, adott esetben akár elosztott környezetben is biztosítani szükséges.
A műszaki kihívások közé taroznak az “újtípusú” adatok tárolásával kapcsolatos kérdések, problémák, amit főleg azok az újtípusú használati szokások és helyzetek jelentenek (például közösségi, ún. social media rendszerek, IoT megoldások stb.), ahol a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű (számosság) vagy nagyobb méretű adat strukturált tárolására és kereshetőségére van igény.
Pénzügyi kihívást jelent a hagyományos relációs adatbáziskezelő szoftverek tradicionális gyártók esetén alkalmazott licenszelése és árazása. A korszerű technológiák használatának komoly gátját jelenti a vállalatok számára az a licenszelési és árazási politika, amit a klasszikus gyártók a legtöbb esetben alkalmaznak, számos (egyébként előremutató) technológiák, használati módot, konkurens megoldást szándékosan büntetnek az álatuk kínált és alkalmazott kereskedelmi feltétetelek. A gyaorlatban ez komoly innovációs hátrányt jelent a nagyvállalati fejlesztések számára, ráadásul az adatbázisok költsége igen sok esetben aránytalanul magasabb az egyéb technológiákhoz képest, ami a progresszív változást, fejlődést gátolja.