A biztonsági információ nyílt forráskódú architektúrája

A Windows és a Linux közötti személyazonosság-kezelés interoperabilitása egy kiemelt terület a Microsoft és a Novell együttműködésének 2006 novemberi bejelentése óta.Habár nem sokat lehet tudni arról, hogy a Microsoft és a Novell mit nyújtanak majd ezen a téren, de a bejelentés ezen szempontja nagy érdeklődést váltott ki. Az alábbiakban az érdeklődés okait taglaljuk, megvilágítjuk a Microsoft és a Novell megközelítésének lényegét, szót ejtünk az Active Directory korlátairól és a Red Hat szélesebb perspektívájú víziójáról a biztonsági információk interoperabilitásával kapcsolatban.

A személyazonosság-kezelés interoperabilitásának fontossága

A legtöbb szervezeten belül a személyazonosság-táraknak több fajtája létezik. Acitve Directory Windows-on és Exchange-en, Red Hat Directory szerver háttérrendszerként az Internet felé nyitott portálok esetén, Peoplesoft humánpolitikához, egyszerű fájlok stb.

A személyazonossági információ elengedhetetlen biztonsági információ, ami a megfelelő hozzáféréshez és audit tevékenységhez szükséges, ugyanakkor a személyazonosság-tárak heterogenitása megnehezíti az IT számára azt, hogy biztonságosan és hatékonyan kezelje környezetét, és ez alatt a kormányzati előírásoknak is megfeleljen. A heterogenitás azt is megnehezíti, hogy a végfelhasználók hatékonyan jelentkezzenek be az alkalmazásokba.

Ez a probléma jól ismert és gyakran emlegetett. Többféle megoldás illetve megközelítés is létezik ennek a biztonsági kérdésnek a megválaszolására. A megoldások közé tartozik a federáció (autonóm adattárak egységes láttatása a külvilág számára), a metacímtárak, a virtuális címtárak, az ellátási megoldások, az egyszeri bejelentkezési pontot nyújtó (SSO) megoldások, az összes személyazonossági adat egyetlen tárba való centralizálása stb.

A szervezetek körében megjelenik egy szintén hasonló érdeklődés által övezett probléma is, vagyis az, hogy minden szervezet a saját adattárában ellenőrzi alkalmazottainak vagy ügyfeleinek adatait. Ez megnehezíti azt, hogy a felhasználók átmenet nélküli és biztonságos élményben részesüljenek, miközben online mozognak a különböző szervezetek között.

A Microsoft és a Novell megközelítése – ahogy most értjük

A Microsoft és a Novell azt sugallta, hogy az együttműködésük előnyöket hoz majd a szervezetek számára a Windows és a Linux közötti személyazonosság interoperabilitása területén. Eddig ez két dolgot jelentett.

Az egyik megközelítés az, hogy lehetővé teszik az SLE gépek számára, hogy észrevétlenül csatlakozhassanak az Active Directory által kezelt hálózathoz a Sambán és más eszközökön keresztül. Ez beleillik a személyazonosság interoperabilitásának „ az összes személyazonossági adat egyetlen tárba (AD) való centralizálása” elnevezésű megközelítésébe (lásd fent).

Sok szervezet választja ezt a megoldást, és meg is van az okuk rá — így hatékonyan és központosított módon tudják kezelni környezetükben a személyazonosságot. A Red Hat szintén befektetett a személyazonosság interoperabilitásának ezen megközelítésébe és jelentős mértékben a Sambába is, ami a RHEL 5.1-ben lesz látható.

A másik megközelítés, amit a két vállalat a bejelentésében kiemelt, az, hogy lehetővé teszik a személyazonosság federálását az Active Directory és az eDirectory között. Ez a szervezetek közötti személyazonosságok interoperabilitásának egy hasznos megközelítése, de nem jelent hosszútávú megoldást a személyazonosság ineteroperabilitására egy szervezeten belül. Rövid távon hasznos lehet, ha lehetővé teszik az eDirectory alkalmazását egy osztályon vagy egy újonnan felvásárolt vagy hozzácsatolt egységen belül azért, hogy federálják az Active Directory-val, de hosszútávon a szervezetek azt kívánják meg, hogy az információ szinkronban legyen tartva és ne csak egyszerűen federált legyen.

A Microsoft számára az egy szervezeten belüli személyazonosság interoperabilitása az összes személyazonosság Active Directory-ban való központosítását jelenti. Nem valószínű, hogy a Microsoft-Novell együttműködés ebben a stratégiában váltást képvisel.

Az Active Directory korlátai

Miért nem központosítjuk a Unix és a Windows kezelését az Active Directory-ban? Ennek biztosan meg vannak a maga előnyei. Az Active Directory most már egy elismert és méretezhető címtár, amit meglehetősen könnyű használni a Windows domének kezelésére, valamint a szervezetek nagy százaléka már ezt használja Windows-on.

Persze annak is meg vannak az okai, hogy egy szervezet miért nem akar mindent egy lapra, vagyis a Microsoft megoldására feltenni. Ezen okok közé tartozik az ár (a CAL-ok árai), a gyártófüggőség, az infrastruktúra változatosságának hiányával járó kockázatok és a zárt forráskódú megoldások hátulütői.

Továbbá, az Active Directory esetében sokkal konkrétabb aggodalmakról is beszélhetünk:

• Az első a személyazonosság. Nehéz az Active Directory-val együttműködni, és ez ezért van, mert a Microsoft szándékosan megnehezíti az interoperabilitást. A Samba általt tapasztalt nehézségek jó esettanulmányt képeznek, és évekbe telik a Samba számára, hogy lehetővé tegye az Active Directory-val való interoperabilitást. Nehézséget jelent például az ismert szabványok, mint például a Kerberos Microsoft általi tulajdonosi kiterjesztései, a licenc egyezségek, valamint a protokollok dokumentációjának hiánya. Nyilvánvaló, hogy a Samba-stílusú interoperabilitás ajándék az ügyfelek számára, de a fejlődése le van maradva. A Microsoft és a Novell ugyan dolgozhat együtt ezen a területen, de ez csak a lényeget bizonyítja. Az Active Directory-val való interoperabilitás a Microsoft megvalósítandó feladatai közé tartozik majd.
• A második a házirendek (policy). Az Active Directory kevésbé robusztus megoldást jelent a központosított-házirendkezeléshez, mint a személyazonossághoz. A Microsoft Csoportházirend (group policy) a konfiguráció és házirendek Windows gépeken való kezelésének hatékony módja, de a kezelőfelület elég nehezen használható, és a csoport házirendet nehéz kiterjeszteni, emellett ha ki is van terjesztve, nem lehet kezelni. Bizonyos házirendek a címtárban tárolódnak, mások egy fájlban a domén kontrolleren, amiket külön-külön replikálnak. Az Active Directory személyazonosságkezelés-központtá változtatása nem fogja a szervezeteket a heterogén környezetben való központosított házirend-kezelés során a legjobb helyzetbe hozni.
• A harmadik az audit. A sikeres audithoz pontos személyazonosságra van szükség. Az audit adatok sokkal hasznosabbak lesznek, ha a személyazonosságot ahhoz a házirendhez kötik, amit az audit idején érvényes volt. A Microsoft MOM és az Active Directory nem úgy vannak beállítva, hogy ezt lehetővé tegyék.

A Red Hat nyílt forráskódú architektúrája a biztonság területén – együttműködő biztonsági információk

A személyazonossági, házirendi/konfigurációs és audit információ (IPA információ) a biztonság alapját képezik. Az, hogy milyen hatékonyan használjuk fel ezeket az információt, meghatározza, hogy mennyire jól tartjuk biztonságban a szervezetünket.

Azonban a létfontosságú személyazonossági és audit információk jelenleg több, független alkalmazásban tárolódnak, ahol nehéz azokat vizsgálni és egymással összefüggésbe hozni.

Ennek eredményeképpen a szervezeteknek a következő feladatok során nehézségekkel kell szembenézniük:

• a biztonsági helyzetükről való teljes kép létrehozása
• a szervezetük hatékony védelme
• a működésük lehetővé tétele hatékony módon, mialatt megfelelnek a kormányzat szabályozásainak és az iparágban bevált gyakorlatnak

A Red Hat úgy gondolja, hogy a létfontossága miatt a személyazonossági, házirendi, és audit információknak nyíltnak, együttműködőnek és kezelhetőnek kellene lennie.

A nyíltság azt jelenti, hogy az információt nem tartják tulajdonosi hozzáadott értéknek, hanem elérhető más gyártók és alkalmazások számára; szabványokon keresztül ahol lehetséges, de minden esetben jól dokumentált és nyíltan elérhető protokollokon keresztül.

Az együttműködő azt jelenti, hogy a rendszereknek, melyek személyazonossági, házirendi és audit információkat tartalmaznak vagy kezelnek, visszafelé kompatibilisnek kell lenniük a létező rendszerekkel és protokollokkal. Azt feltételezve, hogy az infrastruktúra és a rendszerek mindig heterogének lesznek, az interoperabilitás olyan megoldásokat nyújt, melyek segítik a heterogén rendszerek együttműködését, ahelyett, hogy az egyetlen platformra vagy technológiára való migrálást erőltetnék.

A kezelhetőség azt jelenti, hogy azoknak a rendszereknek, amelyek kulcsfontosságú információt kezelnek, könnyen kezelhetőknek kell lenniük, akár központilag akár helyileg (azaz nincs szükség központi szerverre) is. Emellett a rendszerek a szubszidiaritás elvét kell, hogy kövessék, vagyis nagyobb hatáskörrel kell, hogy ellássák a felhasználókat azáltal, hogy lehetővé teszik az adminisztrációs jogok a szervezet lehetséges legalacsonyabb szintjére történő delegálását.

A Red Hatnek nem áll szándékában egy új, masszív megoldást a nulláról kezdve megvalósítani. Ehelyett az a szándéka, hogy a közösséggel, az ügyfelekkel, a versenytársakkal és más gyártókkal együtt dolgozva konkrét és hasznos lépéseket tegyen, és ahol lehetséges, létező megoldások és projektek felhasználásával.

Akár már most együttműködhetünk az érték hozzáadásában, azáltal hogy a személyazonosság, házirend és audit kezelését könnyebbé tesszük a Linux számára, mind helyileg mind központilag. Ha ezt jól csináljuk, akkor a közösség, a szervezetek, más gyártók, és a Red Hat maga is használni fogja a megoldást és kiterjeszti majd, így pedig megvalósul a szélesebb vízió.

Az első három lépés

• A RHEL központosított személyazonosság kezelése. A Red Hat első lépése a Linux személyazonossággal kapcsolatos, vagyis központosított személyazonosság-kezelést nyújt RHEL-en és a RHEL-en futó alkalmazásoknak. Ez a megoldás kezdetben egy MIT Kerberos 5 szerverből áll, ami a Red Hat Directory Serverrel integrált, valamint több Kerberosnak megfelelő RHEL csomagból. A RHEL gépek központi személyazonosság-kezelésének könnyebbé tétele segítséget nyújt a Sarbannes Oxley megfelelőséggel és adminisztratív terhekkel kapcsolatban. Ez olyan alapot is nyújt, amiből tanulni és építkezni is lehet. A megoldás természetesen a személyazonosság szintjén majd együtt kell működjön az Active Directory-val; a Red Hat Directory szerver már tartalmaz szinkronizációs funkcionalitást a felhasználók, jelszavak és csoportok számára.
• Központi authentikációs pont. A Red Hat egy olyan megoldást is tervez, ami a fent említettekhez RADIUS-t ad, amivel lehetővé teszi a szervezeteknek, hogy támogatott, előre konfigurált, központi authentikációs megoldást alkalmazzanak. Az ötlet abból áll, hogy a RHEL bejelentkezések, alkalmazások, melyek LDAP és távoli elérés/VPN/vezeték nélküli hálózatot használnak, mind ugyanazon a megoldáson keresztül tudnak authentikálni. Természetesen más authentikációs eljárások továbbíthatók (proxy) más megoldásokhoz, de az érték a központi pontból történő authentikációból származna. Az előnyök közé tartozik az egységesített naplózás, a felhasználók és házirendek egy címtárban való kezelése (először ez egyszerű lenne, de idővel növekedne), ami csökkent adminisztrációs költségeket és megnövelt biztonságot eredményezne.
• 1.Központosított audit. A RHEL 5-ben a kulcsfontosságú biztonsági audit adatok központilag, valósidőben elérhetők egy konkrét RHEL gépen. A Red Hat ugyanazen valósidejű felületet a syslog elé tervezi helyezni, és lehetővé tenni mindkét audit adatkészlet egy központi tárházban való összegyűjtését számos RHEL gépről.

Összegzés

A személyazonosság-kezelés és a személyazonosság interoperabilitása olyannyira fontosak, hogy a szervezeteknek nem az Active Directory-t kell a személyazonosság-kezelés és interoperabilitás középpontjába helyezniük a szervezetükön belül.

A személyazonosság csak egy részét képezi a létfontosságú biztonsági információknak, ami emellett tartalmazza az eljárást és auditot is. Mind a hármat együttműködővé és egymáshoz kapcsolódóvá kell tenni. A Red Hat, ennek megvalósítása érdekében egy nyílt, interoperábilis és kiterjeszthető megoldáson dolgozik.