A Windows és a Linux közötti személyazonosság-kezelés interoperabilitása egy kiemelt terület a Microsoft és a Novell együttműködésének 2006 novemberi bejelentése óta.Habár nem sokat lehet tudni arról, hogy a Microsoft és a Novell mit nyújtanak majd ezen a téren, de a bejelentés ezen szempontja nagy érdeklődést váltott ki. Az alábbiakban az érdeklődés okait taglaljuk, megvilágítjuk a Microsoft és a Novell megközelítésének lényegét, szót ejtünk az Active Directory korlátairól és a Red Hat szélesebb perspektívájú víziójáról a biztonsági információk interoperabilitásával kapcsolatban.
A legtöbb szervezeten belül a személyazonosság-táraknak több fajtája létezik. Acitve Directory Windows-on és Exchange-en, Red Hat Directory szerver háttérrendszerként az Internet felé nyitott portálok esetén, Peoplesoft humánpolitikához, egyszerű fájlok stb.
A személyazonossági információ elengedhetetlen biztonsági információ, ami a megfelelő hozzáféréshez és audit tevékenységhez szükséges, ugyanakkor a személyazonosság-tárak heterogenitása megnehezíti az IT számára azt, hogy biztonságosan és hatékonyan kezelje környezetét, és ez alatt a kormányzati előírásoknak is megfeleljen. A heterogenitás azt is megnehezíti, hogy a végfelhasználók hatékonyan jelentkezzenek be az alkalmazásokba.
Ez a probléma jól ismert és gyakran emlegetett. Többféle megoldás illetve megközelítés is létezik ennek a biztonsági kérdésnek a megválaszolására. A megoldások közé tartozik a federáció (autonóm adattárak egységes láttatása a külvilág számára), a metacímtárak, a virtuális címtárak, az ellátási megoldások, az egyszeri bejelentkezési pontot nyújtó (SSO) megoldások, az összes személyazonossági adat egyetlen tárba való centralizálása stb.
A szervezetek körében megjelenik egy szintén hasonló érdeklődés által övezett probléma is, vagyis az, hogy minden szervezet a saját adattárában ellenőrzi alkalmazottainak vagy ügyfeleinek adatait. Ez megnehezíti azt, hogy a felhasználók átmenet nélküli és biztonságos élményben részesüljenek, miközben online mozognak a különböző szervezetek között.
A Microsoft és a Novell azt sugallta, hogy az együttműködésük előnyöket hoz majd a szervezetek számára a Windows és a Linux közötti személyazonosság interoperabilitása területén. Eddig ez két dolgot jelentett.
Az egyik megközelítés az, hogy lehetővé teszik az SLE gépek számára, hogy észrevétlenül csatlakozhassanak az Active Directory által kezelt hálózathoz a Sambán és más eszközökön keresztül. Ez beleillik a személyazonosság interoperabilitásának „ az összes személyazonossági adat egyetlen tárba (AD) való centralizálása” elnevezésű megközelítésébe (lásd fent).
Sok szervezet választja ezt a megoldást, és meg is van az okuk rá — így hatékonyan és központosított módon tudják kezelni környezetükben a személyazonosságot. A Red Hat szintén befektetett a személyazonosság interoperabilitásának ezen megközelítésébe és jelentős mértékben a Sambába is, ami a RHEL 5.1-ben lesz látható.
A másik megközelítés, amit a két vállalat a bejelentésében kiemelt, az, hogy lehetővé teszik a személyazonosság federálását az Active Directory és az eDirectory között. Ez a szervezetek közötti személyazonosságok interoperabilitásának egy hasznos megközelítése, de nem jelent hosszútávú megoldást a személyazonosság ineteroperabilitására egy szervezeten belül. Rövid távon hasznos lehet, ha lehetővé teszik az eDirectory alkalmazását egy osztályon vagy egy újonnan felvásárolt vagy hozzácsatolt egységen belül azért, hogy federálják az Active Directory-val, de hosszútávon a szervezetek azt kívánják meg, hogy az információ szinkronban legyen tartva és ne csak egyszerűen federált legyen.
A Microsoft számára az egy szervezeten belüli személyazonosság interoperabilitása az összes személyazonosság Active Directory-ban való központosítását jelenti. Nem valószínű, hogy a Microsoft-Novell együttműködés ebben a stratégiában váltást képvisel.
Miért nem központosítjuk a Unix és a Windows kezelését az Active Directory-ban? Ennek biztosan meg vannak a maga előnyei. Az Active Directory most már egy elismert és méretezhető címtár, amit meglehetősen könnyű használni a Windows domének kezelésére, valamint a szervezetek nagy százaléka már ezt használja Windows-on.
Persze annak is meg vannak az okai, hogy egy szervezet miért nem akar mindent egy lapra, vagyis a Microsoft megoldására feltenni. Ezen okok közé tartozik az ár (a CAL-ok árai), a gyártófüggőség, az infrastruktúra változatosságának hiányával járó kockázatok és a zárt forráskódú megoldások hátulütői.
Továbbá, az Active Directory esetében sokkal konkrétabb aggodalmakról is beszélhetünk:
A személyazonossági, házirendi/konfigurációs és audit információ (IPA információ) a biztonság alapját képezik. Az, hogy milyen hatékonyan használjuk fel ezeket az információt, meghatározza, hogy mennyire jól tartjuk biztonságban a szervezetünket.
Azonban a létfontosságú személyazonossági és audit információk jelenleg több, független alkalmazásban tárolódnak, ahol nehéz azokat vizsgálni és egymással összefüggésbe hozni.
Ennek eredményeképpen a szervezeteknek a következő feladatok során nehézségekkel kell szembenézniük:
A nyíltság azt jelenti, hogy az információt nem tartják tulajdonosi hozzáadott értéknek, hanem elérhető más gyártók és alkalmazások számára; szabványokon keresztül ahol lehetséges, de minden esetben jól dokumentált és nyíltan elérhető protokollokon keresztül.
Az együttműködő azt jelenti, hogy a rendszereknek, melyek személyazonossági, házirendi és audit információkat tartalmaznak vagy kezelnek, visszafelé kompatibilisnek kell lenniük a létező rendszerekkel és protokollokkal. Azt feltételezve, hogy az infrastruktúra és a rendszerek mindig heterogének lesznek, az interoperabilitás olyan megoldásokat nyújt, melyek segítik a heterogén rendszerek együttműködését, ahelyett, hogy az egyetlen platformra vagy technológiára való migrálást erőltetnék.
A kezelhetőség azt jelenti, hogy azoknak a rendszereknek, amelyek kulcsfontosságú információt kezelnek, könnyen kezelhetőknek kell lenniük, akár központilag akár helyileg (azaz nincs szükség központi szerverre) is. Emellett a rendszerek a szubszidiaritás elvét kell, hogy kövessék, vagyis nagyobb hatáskörrel kell, hogy ellássák a felhasználókat azáltal, hogy lehetővé teszik az adminisztrációs jogok a szervezet lehetséges legalacsonyabb szintjére történő delegálását.
A Red Hatnek nem áll szándékában egy új, masszív megoldást a nulláról kezdve megvalósítani. Ehelyett az a szándéka, hogy a közösséggel, az ügyfelekkel, a versenytársakkal és más gyártókkal együtt dolgozva konkrét és hasznos lépéseket tegyen, és ahol lehetséges, létező megoldások és projektek felhasználásával.
Akár már most együttműködhetünk az érték hozzáadásában, azáltal hogy a személyazonosság, házirend és audit kezelését könnyebbé tesszük a Linux számára, mind helyileg mind központilag. Ha ezt jól csináljuk, akkor a közösség, a szervezetek, más gyártók, és a Red Hat maga is használni fogja a megoldást és kiterjeszti majd, így pedig megvalósul a szélesebb vízió.
A személyazonosság-kezelés és a személyazonosság interoperabilitása olyannyira fontosak, hogy a szervezeteknek nem az Active Directory-t kell a személyazonosság-kezelés és interoperabilitás középpontjába helyezniük a szervezetükön belül.
A személyazonosság csak egy részét képezi a létfontosságú biztonsági információknak, ami emellett tartalmazza az eljárást és auditot is. Mind a hármat együttműködővé és egymáshoz kapcsolódóvá kell tenni. A Red Hat, ennek megvalósítása érdekében egy nyílt, interoperábilis és kiterjeszthető megoldáson dolgozik.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot a Red Hat egyik termékcsomagja, ami Spring Boot keretrendszer-támogatást nyújt fejlesztők számára. A Spring Boot egy népszerű keretrendszer a Java alkalmazások fejlesztéséhez, amelyet a könnyűsúlyú és gyors prototípuskészítés, valamint az alkalmazások egyszerű konfigurációja jellemzi. A Red Hat Runtimes for Spring Boot segítségével a fejlesztők hatékony eszközöket és környezetet kapnak a Spring Boot alapú alkalmazásaik futtatásához és menedzseléséhez.
A Red Hat Runtimes for Spring Boot az alábbi előnyöket kínálja:
A Red Hat JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) egy nyílt forráskódú alkalmazásfejlesztési és alkalmazásüzemeltetési platform. Az EAP egy teljeskörű Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) kompatibilis alkalmazás-szerver, amely kifejezetten vállalati környezetekben történő használatra lett tervezve. A platformot a Red Hat fejleszti és támogatja, és az egyik meghatározó megoldás a vállalati környezetekben történő Java alkalmazásfejlesztés és futtatás terén.
A JBoss EAP alapvető jellemzői:
Java EE Kompatibilitás: A JBoss EAP teljes körűen támogatja a Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) specifikációt. Ez magában foglalja a Servletek, JSP-k, EJB-k (Enterprise Java Beans), JMS-t (Java Message Service), JPA-t (Java Persistence API) és számos más Java EE technológiát.
Moduláris Architektúra: Az EAP moduláris architektúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy csak azokat a komponenseket használd, amelyekre szükséged van, ezáltal csökkentve az erőforrásigényt és javítva a teljesítményt.
Adminisztrációs eszközök: Az EAP kiterjedt adminisztrációs eszközöket és vezérlőfelületeket nyújt az alkalmazások konfigurálásához, kezeléséhez és felügyeletéhez.
Üzleti támogatás: A JBoss EAP hosszú távú támogatást nyújt vállalati ügyfelek számára, biztosítva a biztonsági frissítéseket és a hibajavításokat.
Klaszterezés: Az EAP támogatja a klaszterezést, ami lehetővé teszi az alkalmazások horizontális skálázását és a nagyobb rendelkezésre állást.
Könnyű integráció: Az EAP könnyen integrálható más Red Hat termékekkel és megoldásokkal, például a Red Hat JBoss Data Grid-del és a Red Hat JBoss Fuse szolgáltatás-buszrendszerrel.
Az EAP-t különféle alkalmazások fejlesztésére és futtatására használják, ideértve a webalkalmazásokat, az üzleti alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat. A Red Hat JBoss EAP által nyújtott megbízhatóság és teljesítmény miatt sok vállalat választja ezt a platformot vállalati szintű Java alapú alkalmazásokhoz.
A Red Hat JBoss Web Server egy nyílt forráskódú webkiszolgáló szoftver, ami a Red Hat middleware portfóliójának a része. A JBoss Web Server az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server komponensekre épül, és lehetővé teszi pehelysúlyú, hatékony és biztonságos webalkalmazások futtatását.
A Red Hat JBoss Web Server főbb jellemzői:
Apache Tomcat: A Red Hat JBoss Web Server meghatározó eleme az Apache Tomcat szoftverkomponens, ami egy nyílt forráskódú Java Servlet és JavaServer Pages (JSP) konténer. A Tomcat lehetővé teszi Java-alapú webalkalmazások futtatását és kezelését.
Apache HTTP Server: Az Apache HTTP Server a világ egyik legelterjedtebb webkiszolgáló szoftvere, az internet jelentős részén használják. A Red Hat JBoss Web Server az Apache HTTP Serverre épül, ahhoz kiegészítő funkciókat és teljesítményjavításokat biztosít.
Java Web Container: A Red Hat JBoss Web Server olyan webes konténerként működik, amely támogatja a Java Servlet API-t és a JavaServer Pages (JSP) technológiát. Ez lehetővé teszi a Java alapú webalkalmazások könnyű futtatását és kezelését.
Egyszerű telepítés és konfiguráció: A Red Hat JBoss Web Server egyszerű telepítést és konfigurációt biztosít, segítségével gyorsan készíthetünk olyan webkiszolgálót, amely képes webalkalmazások futtatására.
Biztonság: A Red Hat JBoss Web Server számos már alapértelmezetten is olyan előre definiált biztonsági beállításokkal rendelkezik, amelyek védelmet biztosítanak a legelterjedtebb webbiztonsági fenyegetésekkel szemben.
A Red Hat JBoss Web Servert gyakran használják olyan környezetekben, ahol egyszerűen szeretnének Java alapú webalkalmazásokat futtatni és ahol fontos a megbízhatóság és a biztonság. Az Apache Tomcat és az Apache HTTP Server együttes használata révén a JBoss Web Server a vállalati igényeket is maximálisan kielégíti mind teljesítmény, mind funkcionalitás szempontjából.
A Red Hat Data Grid egy elosztott, in-memory (memóriában működő) gyorsítótár és NoSQL adatbáziskezelő megoldás a Red Hattől. A Red Hat Data Grid biztosítja, hogy az alkalmazások a jellemzően nagyságrendekkel gyorsabb memóriában tárolják és kezeljék a gyakran használt adatokat, jelentősen növelve azok teljesítményét és skálázhatóságát.
A Red Hat Data Grid főbb jellemzői:
In-memory adattárolás: A Red Hat Data Grid az alkalmazások számára biztosít memóriában működő adattárolást, ami gyors és alacsony válaszidőt eredményez.
Elosztott architektúra: A Red Hat Data Grid elosztott architektúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi az adatok elosztott tárolását és kezelését több szerveren átívelően. Ez növeli a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Cache funkciók: A Red Hat Data Grid támogatja a gyorsítótás (cache) funkciókat, így az alkalmazások a gyakran használt adatokat memóriában tárolhatják, csökkentve a késleltetést és az adatbázis terhelését.
Tranzakciós támogatás: A Red Hat Data Grid támogatja a tranzakciókat, így biztosítva az adatok konzisztens és atomi módosítását.
Keretrendszerfüggetlen: A Red Hat Data Grid olyan platformfüggetlen megoldás, amely támogatja például a Java, .a NET, Node.js és más programozási keretrendszereket, nyelveket.
Integráció a Red Hat termékekkel: A Data Grid jól integrálható más Red Hat termékekkel, például a JBoss Enterprise Application Platform (JBoss EAP) és a Red Hat JBoss Middleware szoftverekkel.
A Red Hat Data Grid-t gyakran olyan alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához használják, ahol fontos a magas teljesítmény és skálázhatóság. Ilyenek például webalkalmazások, mikroszolgáltatások, adatelemzési alkalmazások és real-time alkalmazások.
A Red Hat AMQ a Red Hat által kínált üzenetküldő szoftvermegoldás, illetve megoldások, hiszen két meghatározó technológiára, az Apache ActiveMQ-ra és az Apache Kafkára épül.
A Red Hat AMQ egy rugalmas és megbízható messaging platform, célja az üzenetek hatékony és biztonságos továbbítása alkalmazások között, függetlenül attól, hogy azok melyik platformon futnak vagy milyen programozási nyelvet használnak.
A Red Hat AMQ főbb jellemzői és szolgáltatásai:
Üzenetküldés és -fogadás: Az AMQ lehetővé teszi az alkalmazások számára, hogy üzeneteket küldjenek és fogadjanak egymás között. Az üzenetek lehetnek egyszerű szöveges üzenetek, bináris adatok vagy akár strukturált formátumok is.
Queue-k és topicok: Az AMQ támogatja mind a queue-k, mind a topicok használatát. A queue-k esetén az üzeneteket több címzett között osztják meg, míg a topicok lehetővé teszik, hogy az üzeneteket több feliratkozó (subscriber) kapja meg.
Késeknek támogatása: Az AMQ támogatja a Java Message Service (JMS) és az Advanced Message Queuing Protocol (AMQP) szabványokat, amelyek együttműködést (kommunikációt) tesznek lehetővé különböző rendszerek között, függetlenül azok implementációs részleteitől és az azok létrehozására használt nyelvektől, keretrendszerektől.
Elosztott architektúra: Az AMQ elosztott architektúrával rendelkezik, így több üzenetkiszolgáló (broker) között oszthatja meg az üzeneteket, ami javítja a rendelkezésre állást és skálázhatóságot.
Állapotmentes (stateless) működés: Az AMQ szerverek állapotfüggetlenek, ami lehetővé teszi a könnyű bővítést és a megbízható működést.
Üzenetszűrők és transzformációk: Az AMQ lehetővé teszi az üzenetek szűrését és átalakítását, amely rugalmasságot és könnyű integrációt biztosít más rendszerekkel.
Klienskönyvtárak: Az AMQ-hez számos klienskönyvtár áll rendelkezésre különböző programozási nyelvekhez, mint például Java, Python, .NET, stb.
Az AMQ-t gyakran használják olyan alkalmazások és rendszerek fejlesztéséhez, ahol fontos a megbízható és skálázható üzenetküldés, például a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció, az integrált alkalmazások közötti adatcsere, és a hálózaton átívelő kommunikációhoz. Az AMQ lehetővé teszi a fejlesztők és az üzemeltetők számára, hogy könnyedén kezeljék az üzeneteket és biztosítsák az alkalmazások hatékony és megbízható kommunikációját.
A Red Hat Single Sign-On (SSO) egy nyílt forráskódú, szabványos és biztonságos azonosítási és hitelesítési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentkezési folyamatot (Single Sign-On) használva férjenek hozzá több különböző alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz.
Az SSO olyan technológia, amely biztosítja, hogy a felhasználónak csak egyszer kelljen bejelentkeznie egy rendszerbe, és ezt követően az azonosítása automatikusan továbbítódik más alkalmazásokhoz anélkül, hogy újra meg kellene adni a bejelentkezési adatokat. Ez nem csak a felhasználók számára kényelmesebbé teszi az alkalmazások használatát, hanem csökkenti az (adminisztratív) overheadet és növeli az informatikai biztonságot.
A Red Hat SSO a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:
Azonosítási és hitelesítési szabványok támogatása: Az SSO támogatja a modern azonosítási és hitelesítési protokollokat, például SAML (Security Assertion Markup Language), OAuth és OpenID Connect, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és szabványos bejelentkezési folyamatokat.
Központosított felhasználó- és hozzáféréskezelés: Az SSO lehetővé teszi a felhasználók központi kezelését és az egységes hozzáférési jogosultságokat több alkalmazáshoz.
Klienskönyvtárak és API-k: A Red Hat SSO klienskönyvtárakkal és API-kkal rendelkezik, amelyek egyszerűvé teszik az SSO integrációját a meglévő alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.
Többfaktoros azonosítás (MFA): Az SSO támogatja a többfaktoros azonosítást, ami tovább növeli az alkalmazások biztonságát.
Skálázhatóság és megbízhatóság: A Red Hat SSO architektúrája lehetővé teszi a nagy terhelések kezelését és a megbízható működést.
A Red Hat SSO-t gyakran vállalati környezetekben alkalmazzák, ahol fontos az egyszerű és biztonságos azonosítás és hozzáféréskezelés a számos alkalmazáshoz és szolgáltatáshoz. Az SSO segít az informatikai csapatoknak egyszerűsíteni az üzemeltetést és növelni az adatbiztonságot, miközben a felhasználók kényelmét is javítja.